magyarsagweb.blog

14.01.2007., nedjelja

Kis Filmek

13.01.2007., subota

Pár cikk

Találtam egy érdekes cikket az Árpád-sávos zászlórol
és pár érdekes hozzászólást a neten.
Ime:
"...Balogh László zászló-szakértő, a józsefvárosi zászlómúzeum megalapítója kifejti, a kilenc egyenlő, öt vörös és négy fehér színü, egymás alatt váltakozóan elhelyezkedő sávokból álló zászlót Szent István halála után kezdték használni Árpád-házi királyaink.

A színek jelentését máig nem sikerült megfejteni. Az, hogy a piros a vér, a fehér pedig a szabadság szimbóluma, csak utólagos belemagyarázás. A honfoglalás idején a fehér a gyász színe volt. Az Árpád-sávok később is visszatértek az Anjouk, majd Mátyás király zázlójában, és a kurucok is használták, a Rákóczi szabadságharcban. A nyilasok Árpád-sávos zászlaját függőleges zöld sáv egészítette ki, ebbe helyezték el fehér rombuszban a fekete nyilasskerestes jelvényt. Ez ma tiltott önkényuralmi szimbólum, a vörös csillaggal együtt. ..."

Hozzászólás(ok):

"Néhány kellemetlen gondolatot szeretnék hozzáfűzni.

1., Magyarország mintegy 800 000 zsidónak kinevezett állampolgárának jogait nem Árpádsávos zászlók alatt kezdték el korlátozni. Az indok, a zsidóság védelme a náci Németországtól ebből a szempontból lényeges. A zászló, amely alatt a zsidókat faji törvényekkel korlátozták: piros-fehér-zöld.

2., Magyarország mintegy 800 000 zsidónak kinevezett állampolgárát nem Árpádsávos zászlók alatt kezdték el deportálni, hanem a megszállók vörös zászlaja és a bábkormány piros-fehér-zöld zászlaja alatt.

3., Budapest 200 000 zsidónak kinevezett állampolgára védelmében felvonuló páncélosok is a piros-fehér- zöld zászló alatt vonultak fel.

4., Az 1944-ben hatalomra jutott nyilasok szintén az állami zászló alatt - a piros-fehér-zöld zászló alatt kzdték a Dunábalövéseket. Igaz, ők már levették a koronát a kormányzói zászló címeréről, s új nyilaskeresztes címert vezettek be, de a zászlót nem volt idejük átalakítani.

5., A nyilasok által pártzászlóként használt zászlók közös jellemzője, hogy nem Árpádházi zászlók, hanem vörös zászlók, mint a kommunisták és a nácik zászlói. A nyilas zászló vörös mezejét három-négy fehér sáv (heraldikailag pólya) osztja négy-öt részre és minden alkalommal szerepel rajta valamilyen formában a nyilaskereszt. Olyan változat is létezik, melyen az osztó fehár sávok nincsenek, csak a vörös alap.

6., Az Árpádsávos zászló első megjelenítése a Képes Krónikában történik. Ez a zászló természetesen úgynevezett címerzászló. A középkor jellemzője a pajzsra festett címer, a zászlóra festett címer és az egyenruhán viselt címer. A zászló tehát leképezi az adott uralkodó címerhasználatát. Az Anjouk idején a zászló zászlórúd felöli oldalán kék alapon arany Anjou liliom, a lengő oldalán négy piros-ezüst vágás található. Az Árpádsávos zászló megjelenik Mátyás zászlain is, s később egy rontott változatát használja Rákóczi fejedelem.

7., Az Árpádsávos zászló négy piros-ezüst vágást ábrázol. Pirossal kezdődik, s ezüsttel ér véget.

8., A neonácik használják a nyilas vörös zászlót ma is, de a Jobbik és a Fidesz tüntetésein megjelenő zászló a középkori Árpád-sávos magyar zászló, a történelmi zászlósor tagja. Ugyanígy tömegesen jelennek meg 48-as hadilobogók, illetve egyéb történelmi zászlók ezeken a tüntetéseken "

"Döbbentem olvasom a hvg lapján, miszerint az Árpád - zászló tiltott önkényuralmi jelkép lenne.Nálunk a házam tetején, 6 méter magasan lobog a város felett.
Eddig egy helyi képviselő(szocialista) kérdezte meg, hogy tulajdonképpen mi is ez ?Nem foglalkozom vele,
zászló marad, az élet megy tovább."

- 22:06 - Komentari (0) - Isprintaj - #

08.11.2006., srijeda

A MAGYAR CÍMER TÖRTÉNETE

A századok során a magyar nemzeti címernek sok változata létezett. Különböző időkben, különböző uralkodók használták és alakították át saját családi vagy hatalmi jelképeikkel. 1896-ban törvényerejű rendelettel szabályozták a címerek alkotóelemeinek elrendezését és használatukat. Ettől kezdve a nagy és a kis címer használata volt elrendelve. A nagy címer összetett címer volt, mely a Magyar Királyság országait és tartományait képviselte. Alkotóelemei: bal oldalon Dalmácia és Szlavónia, jobb oldalon Horvátország és Erdély, míg legalul Fiume, középen Magyarország korona nélküli kis címere foglalt helyet. E címert használták azon minisztériumok, melyek hatásköre kiterjedt a megnevezett országokra. A koronás kis címert (mai címer) pedig Magyarország szorosabb értelembe vett területén használták.

Sajnálatos tényként állapítható meg, hogy nemzeti címerünknek nincs tudományosan megalapozott értelmezése. Minden kétséget kizáróan megállapítható azonban, hogy fő alkotóelemeinek eredete az ókori műveltségekhez vezethető vissza. Ezek a következők: a címer bal oldalában helyezkedik el a négy piros és négy fehér sáv. Jobb oldalán pedig a kettős kereszt, alatta a korona és az alatt a hármas halom.
A négy fehér sáv piros alapon (vagy fordítva) időrendi kialakulása és bizonyíthatósága: Körülbelül hatezer évvel ezelőtt Enki a legősibb sumer városnak, Eridunak volt a főistene, azaz a bölcsesség istene. Anu és Enlil hármasságában uralta Sumériát. Enki nevét négy ékkel írták
Később az akkádoknál Ea vette át Enki szerepét, akinek szintén négy ékkel írták a nevét, amint ez a babiloni pecséten, jelképe, az oroszlán oldalán látható. Vele szemben Sin istent (alisten) látjuk, akinek nevét három ékkel írták, ezek jelképe, a bika oldalán vannak. Zarathustra a szittya-hun vallás megújítója és főtáltosa volt. Bölcselete jól ismert a művelt világban. Ő körülbelül 2600 évvel ezelőtt élt, és köpenyének szegélyén is négy sáv látható (Forray Z. felismerése). Négy hajlított sáv-ív látható a cseremisz földön talált, Kr.u. IX-X. századi magyar tarsolylemez két egymással szembe néző oroszlánjának oldalán is. Az utolsó ív ékszerűen van kiképezve. Négy fehér és négy piros sáv látható a XI. századból való zászlónkon is, melyet Árpád-sávos zászló néven ismerünk. Az esztergomi várkápolna egyetlen megmaradt oroszlánjának (falfestmény) oldalán a négy sáv vagy ék a hármas halommal van egybeszerkesztve.
Az esztergomi oroszlán A babiloni pecséthenger
A hármas halom időrendi kialakulása és bizonyíthatósága: A Kr.e. 3500 előtti ősi képírásokban a hármas halom elsődleges értelme a föld volt, de használták a hegy és az ország fogalom jelölésére, írására is. A suméreknél ez három ékjellé változott, míg az egyiptomiaknál megmaradt a hármas halom alakjában. Kálti Márk Képes Krónikája festményeiben is megtalálható a hármas halom hol pajzson, hol mellvérten, hol zászlón, mindenkor a kettős kereszttel a tetején. Ha közelebbről megvizsgáljuk a matyó hímzést, tulipánjai némelyikén szintén a hármas halmot láthatjuk.
A kettős kereszt időrendi kialakulása és bizonyíthatósága: A kettős kereszt megtalálható az ősi képírásokban, mint a főember, főpap, uralkodó, istenség jele. Az Alsótatárlakán talált korong alakú cserépen is látható. Úgyszintén az egyiptomi államférfiú Nefer-Yu sírkövén is, ahol a kettős kereszt egy szív alakú „alma” tetején van, tehát ebben az esetben is főembert jelent. Hasonló a magyar országalmához, csak a „gömb" szív alakú. Nefer-Yu Kr.e. 2170 táján élt. Nagy Konstantin (Kr.u. 280?-337), római császár szintén használta a kettős keresztet. A magyar Szent Korona Geobicás (I. Géza királynak vélt) zománcképén is láthatjuk, de az alsó vízszintest a görög Omega helyettesíti. IV. Béla király nagypecsétjének hátlapján is a kettős kereszt van. A rendelkezésre álló adatok alapján a kettős kereszt a hármas halom tetején először a már említett Képes Krónika festményeiben jelent meg, tehát az 1300-as évek második felében. A három fő alkotóelem; négy piros és négy fehér sáv, a hármas halom és a kettős kereszt Mátyás (1458-1490) király címerében jelent meg a holló, az oroszlán és a három koronás fej kíséretében. A hármas halom és a kettős kereszt közötti korona későbbi fejlemény.
Ahhoz, hogy a címerekben látható alkotóelemeket értelmezzük, tudnunk kell, hogy a címerek valójában képírások. Azokkal alkotóik valamit mondani, kifejezni akartak. A magyar címer nem egy gondolat vagy terv alapján készült. Kialakulásához közel fél évezredre volt szükség. Az teszi valóban csodálatossá, hogy e három ősi képjel értelmes mondanivalóval egyé ötvöződött benne. A három fő alkotóelemnek azonban több értelmezése is lehetséges.
Kezdjük a címer bal oldalán látható négy piros és négy fehér sávval. Egyesek véleménye szerint a négy „ezüst" sáv piros alapon a Kárpát-medence négy „ezüstfolyóját", a Dunát, Tiszát, Drávát és Szávát jelképezné. A baj az, hogy a Kárpát-medencének öt nagy folyója van. Aligha képzelhető el, hogy a Maros, az Erdélyi-medence vízlevezetője kimaradhatott volna. Ettől meggyőzőbb eredményre juthatunk, ha az ókori műveltségek említett istenségei neveinek írását vesszük figyelembe. Enki és Ea isteneknek négy ékkel írták a nevüket. A négy sáv a szittya-hun Zarathustra köpenyének szegélyén is szerepel, melyek ugyancsak láthatóak a Szent Koronán az Atya Istent közrefogó ciprusfákon is. (Forray Z. felismerése). Jézust, a Fiú Istent közrefogó ciprusfákon három sáv van. A cseremisz földön talált tarsolylemez pedig azt igazolja, hogy e jelet Árpád népe is ismerte és használta. Végül e négy jelet láthatjuk az esztergomi várkápolna festett oroszlánjának oldalán. Jogos a feltevés, hogy e négy jel századokon át megőrizte Isten, istenség, főpap értelmét.
Atyaisten Fiúisten - Jézus
A hármas halmot, mint a Tátra, Fátra és Mátra jelképét szokás emlegetni. Mivel a hármas halmot a föld, hegy és ország értelem írására használták, de azzal nem jelölhették egyetlen hegy tulajdonnevét sem. Az esztergomi oroszlán oldalán a négy jel a hármas halommal van
egybeszerkesztve, s ha a két fogalmat egybeolvassuk, akkor megkapjuk az Isten földje, mai értelmezéssel Isten országa olvasatot.
A harmadik fő alkotóelem a kettős kereszt. A kettős keresztet az Apostoli kettős keresztnek vélik - mely címerünkben a hármas halomra van helyezve -, mert a magyar királyok az apostoli joggal is fel voltak ruházva, a két fogalom egybeolvasásával megkapjuk az Apostoli Ország olvasatot. Lehetséges. A korona a hármas halom és a kettős kereszt közé az ezerhatszázas évek végén, az ezerhétszázas évek elején került. E három jel összeolvasásával már értelmesebb olvasatot kapunk:
Az Apostoli Király Országa vagy az Apostoli Királyság. A baj az, hogy a korona túl későn került címerünkbe.
Magyar tarsolylemez Cseremiszföldről
A kettős keresztnek további olvasata is lehetséges. Erdélyben az enlakai unitárius templom mennyezetén van egy festmény, melyben rovásírásos szöveg látható. A szöveg olvasata: Gy az Isten Georgyius Musnai diakon. Egy az Isten, Musnai György diakon. Elgondolkoztató, hogy Musnai mester miért hagyta el az Egy szó írásához az e betűt? Az egy írására miért használta csupán a rovásírás gy betűjét, mely a kettős kereszthez hasonló jel. Tény, hogy az „e” a magyar nyelv leggyakrabban használt magánhangzója, a rovásírásban el lehetett hagyni akkor is, ha az a szó kezdőbetűje volt. Azonban, Musnai mester következetességébe mintha hiba csúszott volna. Miért írta ki az e betűt az Isten szóban? A rovás gy betűjével ugyanis írhatjuk az egyet, és az egyetlent is. Ki az egyetlen? Az Isten! Ha tehát, a kettős keresztet Isten, a hármas halmot ország értelemmel egybeolvassuk, ebben az esetben is megkapjuk az Isten Országa olvasatot.
Az enlakai templom rovása
Vissza kell térnünk viszont a négy piros és négy fehér sáv további lehetséges értelmezéséhez. E lehetőségnek a XI. századból való Árpád-sávos zászló ad alapot, s lehetséges, hogy a következőt kell a legvalószínűbb megoldásnak tekintenünk. Hosszú ideig úgy tudtuk, hogy hét nemzet (törzs) kötötte a vérszerződést. Az utóbbi évtizedekben szó esett nyolcról, sőt tízről is. Nem lehetetlen, hogy a Kárpát-medence elfoglalását tíz nemzet hajtotta végre, de szinte biztosak lehetünk abban, hogy a vérszerződést nyolc nemzet kötötte: Megyer, Nyék, Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Kürt és Gyarmat. A Kürt és a Gyarmat két kis, vagy két csonka nemzet volt, melyeket hadászati célból egybevontak, de a nemzetszövetségben megkapták a teljes egyenjogúságot. Nemzeti címerünk bal felén tehát ennek emléke lett megörökítve. Az sem lehetetlen, hogy Álmos tudatosan választotta a nyolc nemzet szövetségét, hogy ezzel zászlójukon a négy sáv piros alapon jelképezhesse az isteni szövetséget is.
Amint látjuk, nemzeti címerünk fő alkotóelemeinek többféle értelmezése is lehetséges.

- 23:12 - Komentari (0) - Isprintaj - #

21.10.2006., subota

Baranya és a baranyai magyarság!

Baranya népessége 1891-ben 322 285 fő, népsűrűsége 63 fő/km˛ volt, miközben 1881-ben még csak 293 414 lakossal rendelkezett (9,6% növekedés). A lakosság etnikai összetétele (1891):

magyar: 168 376 fő (52,2%)

német: 112 896 fő (35,0%)

horvát: 20 129 (6,2%)

szerb: 16 246 (5,1%)

110 éve még Baranya lakosságának a horvátok alig 6% alkották, Mig a magyarok több mint a lakosság 50% alkották, és most nekem kéne tartoznom nekik?
NEM, NEM, SOHE se fogok tartozni valakiknek aki csak az elmúlt 90 évben "garázdálkodik" atyáink főldjén.
"Az 1910-es népszámlálási adatok szerint Horvátországban 119.874 magyar élt, a lakosság 5 %-a, ebből a Baranyában élő 20.313 fő az ottani teljes lakosság 40 %-át jelentette. A trianoni békeszerződést követően tragikusan megváltozott a magyarság részaránya. Az 1921. évi népszámlálási adatok bizonysága szerint a történelmi sorsforduló majdnem egyharmadával csökkentette a magyar lakosság számát. Az – egyébként hivatalosan soha nem publikált – 1991-es jugoszláviai összeíráskor a 22.355 horvátországi magyar már csak 0,5 %-ot tett ki, Baranya pedig 8.956 lelket, a lakosság 16,5 %-át vallhatta magáénak. Még ennél is elszomorítóbbak a 2001-es népszámlálási adatok. Az utolsó tíz év során a horvátországi magyarság száma tovább – 22.355 főről 16.595 főre – fogyatkozott (– 5.760 fő, illetve –25,8 %) csökkent. Hasonló arányú fogyatkozás egyetlen határon túli terület magyar közösségének soraiban sem tapasztalható." - ez olvasható a Határon Tuli Magyarok Hivatalának honlapján.
Ezzek szerint a baranyai magyarok száma 1910-től 1991-ig több mint 50% csökkent! Ez azt is jelenti, hogy a baranyai magyarok 2080 eltünek? Remélem nem, legalább is mig Csúza és a fiatalsága olyan mint most, biztos nem fog kihalni a magyar a saját földjéről, mely számunkra mindig MAGYARFÖLD marad!

- 00:34 - Komentari (0) - Isprintaj - #

22.09.2006., petak

Versek

Móra László: Magyar zászló

Szeressük a hófehér színt,
Szeressük a zöldet,
Szeressük a piros vértől
Ázott magyar földet.
Mert a piros, fehér és zöld
Magyar zászlónk színe,
Benne fénylik, benne ragyog
Dicső múltunk híre,
Hősök arany szíve.

Szeressétek ezt a zászlót,
Híven szeressétek.
Fonjatok rá hőstettekből
Új koszorút, szépet!
Hadd lengje be dicsőséggel
Kárpát ősi ormát
És hirdesse, hogy feltámad
Szép Magyarország,
Régi Magyarország...

Wass Albert: Ki a magyar?

Ki a magyar hát, cimbora?
Te, vagy én? Vagy a harmadik?
Nosza döntsük el szaporán,
míg el nem süllyed a ladik!
Ragadjunk hát lapátot, csákányt,
evezőt! Ebura fakó!
Így csináljuk már ezer éve,
ez hát nekünk való!
Aztán , ha majd holt tetemünket
kiveti a víz a partra:
magyar leszel Te is, én is,
a harmadik is, mind, mind, kit halva,
bevert fejjel, némán, gyászban
fektethetünk a ravatalra.

Gyulai Pál: Hazám.

Sokszor valál már életedben
Veszendő, oh szegény hazám!
Tatár, török és német gyilkolt
S haldoklál fényes rabigán:
Mi lesz majd sorsod a jövőben?
Ki tudja azt; sötét titok;
De most, de most, ha rád tekintek,
Csak sírok és csak sirhatok.

Nem gyáva bú e könnyek anyja,
Haragom sirja azokat;
Beszélünk hangos, büszke szóval,
S hazánk még csak névben szabad.
Nem csüggedés e könnyek anyja,
Rajtok tettek villáma ég;
Versengünk puszta semmiségen,
S fölöttünk mind borúsb az ég.

Hah mennyi gúny! győzelmi hymnus
Harsog körűlbe mindenütt,
S a vértől megszentelt mezőkre
Szabadság fényes napja süt.
Nekünk e hang tán síri dal lesz,
S a szent sugár tán búcsufény,
Véres felhőben elhunyó nap,
Halottak gyászos mezején.

Inkább halál, mint gyáva élet,
Igen, vesszünk, ha veszni kell,
De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz
És vérezzünk dicsően el.
Lesz legalább a történetben
Rólunk egy nagy emlékezet
Egy büszke nép élt meggyalázva,
De dicsőn halt, mint született.

1848

Tarsoly Beáta: Rabláncon

Egy fogoly vagyok rabláncon
Nincsen semmim a világon
Szabadságom elvették a szemetek
Akik ezt tették, azok is veszettek!

Rabláncon, akár egy dühödt kutya
Karóhoz kötve tesznek a sírba
Mint akinek semmi múltja
S örökké csak a saját foglya!

Nincs szabadság, amire éhezem,
Hiába nincs már nekem semmi vétkem,
Szabadság nélkül élve s halva
Fojtanak meg minket készakarva.

Elpusztult a szép magyar ezen a tájon,
Mert foglyok vagyunk mi, rabláncon!
Nincs szabadság, nincsen élet,
Elvettek már minden szépet!

Ékes kincsünk, hősi múltunk
Nézzetek ránk, magyarok vagyunk!
De nem mozdulhatunk, karunk kötve
Kötve egy karóhoz, s tán örökre.

Nem szállhatunk az égnek kék vizén,
Ez a baj, ezt érzem s látom én.
Egy helyben a négy fal között
Itt már mindenki kötözött.

De küzdünk régi életünkért,
Megöljük a mérgezett vért
Igaz bár karunk kötve
Mi így lesz már örökre.

De küzdünk, élünk s érzünk
Ereinkben még folyik arany vérünk,
Lemossuk magunkról a gyalázatot
S újra jönnek dicső századok!

Addig viszont csak egy fogoly vagyok, rabláncon
Nincsen nekem otthonom, szabadságom
De amíg élek lázadok és vérzek
Ha kéritek meg is halok értetek.

Tudom csak addig élek, míg nekem kell,
Amit írt rám a sors elfogadnom nem kell,
Rabláncom letépem, kitörök a körből
Ha véres könnyek is hullnak szememből.

Szabad madár, örök vándor e tájon
Élek s járok ezen ősi világon
De míg szabad nem vagyok,
Én addig küzdök s harcolok!

KÁRPÁTIA KONCERT CSÚZÁN
2006,10,01 VASÁRNAP
" KULTÚROTTHON"

- 10:10 - Komentari (26) - Isprintaj - #

15.05.2006., ponedjeljak

AZ 1921.évi XXXIII.TÖRVÉNYCIKK
A trianoni békeszerződés teljes szövege

Magyarország határai

27. Cikk. Magyarország határai következőképen állapíttatnak meg (lásd a csatolt térképet):
1. Ausztriával:
Antonienhoftól (Köpcsénytől keletre) nyugatra körülbelül egy km távolságnyira választandó ponttól, amely hármas határpontja Magyarországnak, Ausztriának és Cseh-Szlovákországnak, dél felé a Mosonszentjánostól délnyugatra körülbelül 8 km-re fekvő 115. magassági pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely teljesen magyar területen hagyja az oroszvár-csornai vasútvonalat, és Horvátjárfalutól és Pusztasomorjától nyugatra, Köpcsénytől, Németjárfalutól, Miklóshalmától és Mosontarcsától keletre halad;
innen nyugat felé a Fertő-tó déli partján Fertőboz és Hidegség közt választandó pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Pomogytól délre halad, Magyarországnak hagyja az egész Főcsatornát és a helyiérdekű vasútvonalat, amely Mexikó állomásról északnyugat felé vezet, metszi a Fertőtavat és a szigettől, amelyen a 117. magassági pont van, délre halad;
innen dél felé a 265. magassági pontig (Kamenje) körülbelül 2 km-re Fülestől délkeletre:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Nagycenktől és Fülestől keletre, Németperesztegtől és Kövesdtől nyugatra halad;
innen délnyugat felé a 883. magassági pontig (Írott kő) körülbelül 9 km-re Kőszegtől délnyugatra:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Locsmándtól, Ólmodtól és Rendektől délkeletre, Kőszegtől és az e helységből Salamonfára vezető úttól északnyugatra halad;
innen dél felé a 234. magassági pontig, körülbelül 7 km-re Pinkamindszenttől észak-északkeletre:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Rohonctól és Nagynardától keletre, Bucsutól és Dozmattól nyugatra, azután pedig a 273., 260. és 241. magassági pontokon át halad;
innen általában délnyugat irányban a 353. magassági pontig, körülbelül 6 km-re Szentgotthárdtól észak-északkeletre:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Nagysároslak és Pinkamindszent között, Karácsfa, Németbükkös és Zsámánd községektől délre, azután pedig a 323. magassági ponton (Hochkogel) át halad;
innen délnyugat felé, a Rába és a Mura medencéinek vízválasztó vonalán Tókától keletre, körülbelül 2 km távolságnyira megállapítandó pontig, amely hármas határpontja Ausztriának, Magyarországnak és a Szerb-Horvát-Szlovén Államnak:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Rábakeresztúr, Németlak és Nagyfalva községektől keletre, a radkersburg-szentgotthárdi úttól nyugatra és a 353. magassági ponton (Janke-hegy) át halad.
2. A Szerb-Horvát-Szlovén Állammal:
A fentebb meghatározott ponttól kelet felé a 313. magassági pontig, körülbelül 10 km-re Szentgotthárdtól délre:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely általában véve az északra fekvő Rába és a délre fekvő Mura medencéjét elválasztó vonalat követi;
innen dél felé a 295. magassági pontig (körülbelül 16 km-re Muraszombattól északkeletre):
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Nagydolány, Őrihodos és vasútállomása, Kapornak, Domonkosfa és Kisszerdahely helységektől keletre, Kotormánytól és Szomoróctól nyugatra és a 319. és 291. magassági pontokon át halad;
innen délkelet felé a 209. magassági pontig, körülbelül 3 km-re Nemesnéptől nyugatra:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely általában véve az északra fekvő nemesnépi és a délre fekvő kebelei medencét elválasztó vonalat követi;
innen dél-délkelet felé, a Lendva folyón a 265. magassági ponttól délre választandó pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Kebeleszentmárton, Zsitkóc, Göntérháza, Lendvahidvég, Csentevölgy és Pince helységektől keletre, Lendvajakabfától, Bödeházától, Gáborjánházától, Dédestől és Lendvaújfalutól nyugatra halad:
innen délkelet felé:
a Lendva folyása lefelé;
azután a Mura folyása lefelé;
azután a volt magyar-horvát határral való találkozópontjáig, a gyékényes-kaproncai vasúti hídtól körülbelül 1500 m-re felfelé;
a Dráva folyása lefelé;
innen délkelet felé, Alsómiholjáctól keletre körülbelül 9 km távolságnyira választandó pontig:
Magyarország és Horvát-Szlavonországok volt közigazgatási határa, azzal a kiigazítással, hogy a gyékényes-barcsi vasútvonal a gólai állomással együtt teljesen magyar területre essék;
innen kelet felé a 93. magassági pontig, körülbelül 3 km-re Baranya-vártól délnyugatra:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Torjánc, Lőcs és Benge helységektől északra, Kásádtól és Beremendtől, ez utóbbinak vasútállomásától és Ilocskától délre halad;
innen északkelet felé, a Duna folyásán a 169. magassági ponttól (Kiskőszeg) északra körülbelül 8 km távolságnyira a helyszínén választandó pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Baranyavártól, Főherceglaktól (a Szerb-Horvát-Szlovén államnak juttatva a Baranyavártól északra közvetlenül elágazó s ezt a két helységet összekötő vasútvonalat) és Dályoktó nyugatra, Ivándárdától, Sároktól, Udvartól és Izabellaföldtől (s ennek vasútjától) keletre halad;
innen kelet-északkelet felé, a Kígyós-patak folyásának pontjáig, Bácsmadaras állomástól körülbelül 3 km-re kelet-délkeletre:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Hercegszántó és Bereg helységek közt halad, azután általában a Kígyós-patak folyását követi, azonban Regőcétől északra fordul;
innen kelet-északkelet felé, a Tisza holt ágán, Horgos állomástól kelet-északkeletre körülbelül 5 1/2 km távolságnyira választandó pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Kunbajától délre halad, a szabadka-bácsalmási vasútvonalat Csikéria állomástól körülbelül 1500 m-re keletre, a szabadka-kiskúnhalasi vasútvonalat Kelebia állomástól körülbelül 3 km-re délre átvágja, Horgostól és vasútállomásától északra, Röszkeszentmihálytelektől pedig délre halad;
innen délkelet felé a Tiszáig:
a holtág középvonala;
innen felfelé körülbelül 5 km távolságnyira, a helyszínén választandó pontig:
a Tisza folyása;
innen általában kelet felé, Kiszombor állomástól délnyugatra körülbelül 4 km távolságnyira, körülbelül kelet-délkeletre a 84. magassági ponttól és dél-délnyugatra a 83. magassági ponttól a helyszínén választandó pontig, amely hármas határpontja lesz Romániának, Magyarországnak és a Szerb-Horvát-Szlovén Államnak:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Gyála és Ószentiván helységek, továbbá Óbéb és Kübekháza közt halad.
3. Romániával:
A fentebb meghatározott ponttól kelet-északkelet felé a Maros folyón, a makó-szegedi vasútvonal hídjától körülbelül 3500 m-re felfelé megállapítandó pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal;
innen délkeletre, azután északkeletre a nagylaki állomástól délre körülbelül 1 km távolságnyira választandó pontig:
a Maros folyó folyása felfelé;
innen északkeletre, Csanád és Arad vármegyék közigazgatási határának kiszögeléséig, Németperegtől észak-északnyugatra:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Nagylak és a vasútállomás között halad;
innen kelet-északkelet felé, Battonya és Tornya helyiségek között a helyszínén választandó pontig:
az említett megyehatár, amely Németperegtől és Kisperegtől északra halad;
innen a 123. magassági pontig (Marosligettől körülbelül 1200 m-re keletre), amely hármas határpontja Magyarországnak, Romániának és Cseh-Szlovákország ruthén területének:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Nagyvarjastól, Kisvarjastól és Nagyiratostól nyugatra, Dombegyháztól, Kevermestől és Elektől keletre, Ottlakától, Nagypéltől, Gyálavarsándtól, Anttól és Illyétől nyugatra, Gyulától, Gyulaváritól és Kötegyántól keletre halad, átvágja a nagyszalonta-gyulai vasútvonalat Nagyszalontától körülbelül 12 km-re a két elágazás között, amelyet ez a vasútvonal keresztezése alkot a szeghalom-erdőgyaraki vasútvonallal; azután Méhkeréktől keletre, Nagyszalontától és Marciházától nyugatra, Geszttől keletre, Atyástól, Oláh-Szent-Miklóstól és Rojttól nyugatra, Ugrától és Harsánytól keletre, Kőrösszegtől és Kőröstarjántól nyugatra, Szakálltól és Berek-Böszörménytől keletre, Borstól nyugatra, Ártándtól keletre, Nagyszántótól nyugatra, Nagykerekitől keletre, Pelbárdhidától és Bihardiószegtől nyugatra, Kismarjától keletre, Csokalytól nyugatra, Nagylétától és Álmosdtól keletre, Érselindtől nyugatra, Bagamértől keletre, Érkenéztől és Érmihályfalvától nyugatra, Szent-György-Ábránytól és Penészlektől keletre, Szaniszlótól, Berecsomaköztől, Fénytől, Csanálostól, Börvélytől és Domahidától nyugatra, Vállajtól keletre, Csenger-Bogastól és Óváritól nyugatra, Csenger-Újfalutól keletre, Darától nyugatra, Csengertől és Komlód-Tótfalutól keletre, Petétől nyugatra, Nagygéctől keletre, Száraz-Berektől nyugatra, Méhtelektől, Garbolctól és Nagyhódostól keletre, Fertősalmástól nyugatra, Kishódostól keletre, Nagypaládtól nyugatra, Kispaládtól és Magosligettől keletre halad.
4. Cseh-Szlovákországgal:
A fentebb meghatározott 123. magassági ponttól északnyugat felé a Batár folyásán Magosligettől keletre körülbelül 1 km távolságnyira választandó pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal;
innen a Batár folyása lefelé;
innen a Badaló alatt, e község közelében választandó pontig:
a Tisza folyása lefelé;
innen észak-északnyugat felé, Daróctól északkeletre a helyszínén választandó pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely a Cseh-Szlovák Állam ruthén területén hagyja Badaló, Csoma, Macsola, Asztély és Déda helységeket s magyar területen Beregsurány és Daróc helységeket;
innen északnyugat felé, a Fekete Víz és a Csaronda összefolyásáig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely a 179. magassági ponton áthalad és ruthén területen hagyja Mezőkaszony, Lónyai-tanya, Degenfeld-tanya, Hetyén, Horváthi-tanya és Komjáthy-tanya helységeket, s magyar területen Kerek-Gordon-tanya, Berki tanya és Barabás helységeket;
innen Szabolcs és Bereg vármegyék közigazgatási határától felfelé a helyszínén választandó pontig:
a Csaroda folyása lefelé;
innen nyugat felé addig a pontig, ahol a jobbpartról jövő említett megyehatár metszi a Tisza folyását:
a helyszínén megállapítandó vonal;
innen lefelé, Tárkánytól kelet-délkeletre a helyszínén választandó pontig:
a Tisza folyása;
innen általában nyugat felé, a Ronyva folyásának pontjáig, amely a Sátoraljaújhely város és az állomás közt levő hídtól körülbelül 3700 m-re fekszik északra:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Cseh-Szlovákországnak hagyja Tárkány, Perbenyik, Örös, Kiskövesd, Bodrogszerdahely, Bodrogszög és Borsi helységeket s Magyarországnak Dámóc, Láca, Rozvágy, Pácin, Karos és Felsőberecki helységeket, áthalad a Bodrogon és átvágja a Sátoraljaújhelytől délkeletre fekvő vasútháromszöget s oly módon halad e várostól keletre, hogy az egész kassa-csapi vasútvonalat a cseh-szlovák területen hagyja;
innen felfelé a 125. magassági pont mellett fekvő pontig, Alsómihályitól délre körülbelül 1500 m-re:
a Ronyva folyása;
innen északnyugat felé a Hernád folyásának pontjáig, amely Abaújnádastól délnyugatra, a jobbparton fekvő 167. magassági ponttal szemben van:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely általában a keletre fekvő Ronyva és a nyugatra fekvő Bozsva medencéinek vízválasztó vonalát követi, azonban Pusztafalutól körülbelül 2 km-re keletre halad, a 869. magassági pontnál délnyugat felé fordul, a 424. magassági pontnál a kassa-sátoraljaujhelyi országutat átvágja és Abaújnádastól délre halad;
innen lefelé Abaújvártól délnyugatra körülbelül 1500 m távolságnyira a helyszínén választandó pontig:
a Hernád folyása;
innen nyugat felé a 330. magassági pontig, körülbelül 1500 m-re Perénytől dél-délnyugatra:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Cseh-Szlovákországnak hagyja Miglécnémeti és Perény helységeket, Magyarországnak pedig Tornyosnémetit;
innen nyugat felé a 291. magassági pontig, körülbelül 350 m-re Jánoktól délkeletre:
az északra fekvő Bodva és a délre fekvő Rakaca medencéinek vízválasztó-vonala, amely egészen magyar területen hagyja a gerincen átvonuló utat Buzitától délkeletre;
innen nyugat-északnyugat felé a 431. magassági pontig, körülbelül 3 km-re Tornától délnyugatra:
a helyszínén megállapítandó vonal, mely Cseh-Szlovákországnak hagyja Jánok, Tornahorváti és Bodvavendégi helységeket, Magyarországnak pedig Tornaszentjakab és Hidegvégardó helységeket;
innen délnyugat felé a 365. magassági pontig, körülbelül 12 km-re Pelsőctől dél-délkeletre:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely a 601., 381. (a rozsnyóedelényi úton), 557. és 502. magassági pontokon át halad;
innen dél-délnyugat felé a 305. magassági pontig, körülbelül 7 km-re Putnoktól északnyugatra:
a vízválasztó-vonal nyugatra a Sajó, keletre pedig a Szuha és a Keleméri medencéi közt;
innen dél-délnyugat felé a 278. magassági pontig a Sajó és a Rima összefolyásától délre:
a helyszínén oly módon meghatározandó vonal, hogy a bánrévei pályaudvar Magyarországnak maradjon, de amely lehetővé teszi, hogy szükség esetében a pelsőci és losonci két vasúti vonal közt cseh-szlovák területen összekötő vonal legyen építhető;
innen délnyugat felé a 485. magassági pontig, körülbelül 10 km-re Salgótarjántól kelet-északkeletre:
a helyszínen megállapítandó vonal, amely általában az északra eső Rima és a délre eső Hangony és Tarna medencéinek vízválasztó-vonalát követi;
innen nyugat-északnyugat felé a 727. magassági pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely Magyarországnak hagyja Zagyvaróna és Salgó helységeket és bányákat és Somosujfalu állomástól délre halad;
innen északnyugat felé a 391. magassági pontig, körülbelül 7 km-re Litkétől keletre:
az a vonal, amely általában a Dobroda medencéjét északkeleten határoló gerincet követi s a 446. magassági ponton át halad;
innen északnyugat felé, az Ipoly folyásán, Tarnóctól északkeletre, körülbelül 1500 m távolságnyira választandó pontig:
a helyszínén megállapítandó vonal, amely a 312. magassági ponton és Tarnóc és Kalonda között át halad;
innen délnyugat felé az Ipoly kanyarulatában, Tesmagtól délre körülbelül 1 km távolságnyira választandó pontig:
az Ipoly folyása lefelé;
innen nyugat felé az Ipoly folyásán, Tésától nyugatra körülbelül 1 km távolságnyira választandó pontig:
a helyszínén oly módon megállapítandó vonal, hogy az Ipolyság állomástól délre haladjon s egészen cseh-szlovák területnek hagyja az ipolyságcsatai vasúti vonalat, valamint a korponai elágazást is, de egészen Magyarországnak hagyja Berzence és Tésa helységeket;
innen dél felé a Dunába való torkolásig:
az Ipoly folyása lefelé;
innen a folyón felfelé Antonienhoftól (Köpcsénytől keletre) keletre körülbelül 2 km távolságnyira meghatározandó pontig:
a Duna hajózási fővonala;
innen nyugat felé Antonienhoftól (Köpcsénytől keletre), nyugatra körülbelül 1 km távolságnyira a helyszínén választandó pontig, amely hármas határpontja Ausztriának, Magyarországnak és Cseh-Szlovákországnak:
a helyszínén megállapítandó vonal.
28. Cikk. A jelen Szerződésben leírt határoknak megállapított részei a jelen Szerződéshez mellékelt 1:1.000.000 léptékű térképen meg vannak jelölve. Abban az esetben, ha a szöveg és a térkép közt eltérés mutatkozik, a szöveg lesz az irányadó.
29. Cikk. A megjelölt határokat a helyszínen határrendező bizottságok fogják kitűzni, amely bizottságok összeállítását a jelen Szerződés vagy a Szövetséges és Társult Főhatalmak és az érdekelt Állam vagy Államok között kötendő szerződés határozza meg.
A bizottságok hatásköre teljes mértékben kiterjed nemcsak a "helyszínén megállapítandó vonal" néven megjelölt határvonalrészek megállapítására, hanem ha valamelyik érdekelt Állam kéri, s a bizottság azt helyénvalónak találja, a közigazgatási határok útján megjelölt határvonalrészletek felülvizsgálására (kivéve az 1914. évi augusztus havában fennállott nemzetközi határokat, amelyekre nézve a bizottságok szerepe csupán a határcölöpök vagy a határkövek felülvizsgálására fog szorítkozni). A bizottságok mindkét esetben arra fognak törekedni, hogy szigorúan kövessék a Szerződésekben foglalt meghatározásokat, a lehetőség szerint figyelembe véve a közigazgatási határokat és a helyi gazdasági érdekeket.
A bizottságok határozataikat szótöbbséggel hozzák és ezek az érdekelt felekre nézve kötelezők.
A határrendező bizottságok költségeit a két érdekelt Állam egyenlő részben viseli.
30. Cikk. Ami a vízfolyással megállapított határokat illeti, a jelen Szerződésben használt "folyás" (cours) vagy "hajózható meder" (chenal) kifejezések a nem hajózható folyóknál a vízfolyásnak vagy a vízfolyás főágának középvonalát, a hajózható folyóknál pedig a hajózható főmedernek középvonalát jelenti. De a jelen Szerződésben megjelölt határrendező bizottságoknak jogában áll részletesen megállapítani, vajjon a határvonal mindenkor alkalmazkodni fog-e a fent meghatározott folyásnak vagy hajózható medernek esetleges változásaihoz, avagy a határvonalat a jelen Szerződés életbelépésének időpontjában tényleg meglevő folyásnak vagy hajózható medernek akkori helyzete fogja-e egyszersmindenkorra meghatározni.
31. Cikk. A különböző érdekelt Államok kötelezik magukat, hogy a bizottságok rendelkezésére bocsátják a munkához szükséges összes okmányokat, nevezetesen a jelenlegi vagy volt határok megjelölésére vonatkozó jegyzőkönyvek hiteles másolatát, az összes meglevő nagyméretű térképet, a geodéziai adatokat, a megtörtént, de nyilvánosságra nem hozott helyrajzi felvételeket, a határfolyók árterületére vonatkozó felvilágosító adatokat.
Ezenfelül arra is kötelezik magukat, hogy utasítani fogják a helyi hatóságokat, hogy a bizottságok rendelkezésére bocsássanak minden okmányt, nevezetesen tervrajzokat, katasztereket és telekkönyveket, továbbá hogy a bizottságoknak kívánatra a tulajdonjogi viszonyokra, a gazdasági forgalom irányaira vonatkozó adatokat és minden egyéb szükséges felvilágosítást megadjanak.
32. Cikk. A különböző érdekelt Államok kötelezik magukat, hogy a határrendező bizottságoknak akár közvetlenül, akár a helyi hatóságok útján segítségükre lesznek a feladatuk teljesítéséhez szükséges szállítási eszközök, elszállásolások, munkaerők és anyagszerek (határcölöpök, határkövek) tekintetében.
33. Cikk. A különböző érdekelt Államok kötelezik magukat, hogy a bizottság által elhelyezett háromszögelési és egyéb jelek, határcölöpök vagy határkövek megóvásáról gondoskodnak.
34. Cikk. A határköveket egymástól láttávolságnyira kell elhelyezni, számokkal ellátni s felállítási helyüket és számukat kartográfiai okmányban megörökíteni.
35. Cikk. A határrendezésre vonatkozó végleges jegyzőkönyveket, a mellékelt térképeket és okmányokat három eredeti példányban kell kiállítani, amelyek közül kettőt át kell adni a határállamok Kormányainak, a harmadikat pedig a Francia Köztársaság Kormányának, amely ebből hiteles másolatokat fog eljuttatni a jelen Szerződést aláíró Hatalmakhoz.

- 13:31 - Komentari (11) - Isprintaj - #

29.03.2006., srijeda

Székely Himnusz

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton sötét éjjelen
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillag ösvényén

Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén
Fejünk az ár, jaj százszor elborítja
Ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk

Ameddig élünk magyar ajkú népek
Megtöni lelkünk nem lehet soha
Szülessünk bárhol, Földünk bármely pontján
Legyen sorsunk jó vagy mostoha

Keserves múltunk évezredes balsors
Tatár-török dúlt, a labanc rabigált
Jussunk e honban, székely magyar földön
Szabad hazában éljük boldogan.

Édes Szűzanyánk könyörögve kérünk
Mentsd meg e népet, vérző nemzetet
Jussunk e honban, székely magyar földön
Szabad hazában éljük boldogan.

Ki tudja, innen merre visz a végzet
Országhatáron, óceánon át
Jöjj hát királyunk, itt vár a Te néped
Székely nemzeted Kárpát bérceken

Ős szabadságát elveszti Segesvár
Madéfalvára fájón kell tekints
Földed dús kincsét népek élik s dúlják
Fiadnak sokszor még kenyere sincs

Már másfél ezer év óta Csaba népe
Sok vihart élt át, sorsa mostoha
Küldő ellenség jaj de gyakran tépte
Nem értett egyet otthon sem soha.

Magyar hímnusz

- 13:16 - Komentari (0) - Isprintaj - #

14.02.2006., utorak

MIÉNK VOLT,MIÉNK LESSZ!!!

Lesz még, lesz még,
Lesz még motoros, lesz még gyalogos honvéd Vásárhelyben.
Torda, Szereda, Várad, Nagybánya,
Visszatér az őszre.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még motoros, lesz még gyalogos honvéd Vásárhelyben.

Vesszen-vesszen Trianon!

Lesz még hiradós, lesz még bombázós honvéd Kecskeméten,
Munkács, Ugocsa, Ungvár, Szalonka,
Visszatér a télen.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még hiradós, lesz még bombázós honvéd Kecskeméten.

Lesz még rakétás, lesz még géppuskás honvéd Pécs várában,
Zenta, Topolya, Eberin, Szabadka,
Visszatér tavaszra.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még rakétás, lesz még géppuskás honvéd Pécs várában.

Vesszen-vesszen Trianon!

Lesz még gránátos, lesz még páncélos honvéd Fehérváron,
Kassa, Somorja, Rozsnyó, Korpona,
Visszatér a nyáron.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!

Lesz még gránátos, lesz még páncélos honvéd Fehérváron.
Érted élünk drága hon, vesszen-vesszen Trianon!
Lesz még gránátos, lesz még páncélos honvéd Fehérváron.

Vesszen!

"Aki még nem volt MAGYAR az nem tudja mi a fájdalom..."

Mindent vissza!!! burninmad

"Általános tudnivalók"

Forradalom
1848.03.15
Miközben ünnepeljük március 15-ét, gyertyagyújtás vagy fáklyalobogtatás közben gondoljunk arra, mi is történt akkor! Bátor, elszánt ifjak, nemtörődve a következményekkel, a halállal, szembeszálltak az önkénnyel, nemhiába. Ezzel olyan örökséget hagytak ránk, utódaikra, melyet kötelességünk ápolni ma is és mindig.

1848 márciusának első napján érkezett meg Pozsonyba, az országgyűlés helyszínére a párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos már régóta várt erre, és tudta: eljött az idő!

Petőfi és a márciusi ifjak megfogalmazták a 12 pontot. A költő 13-án megírta a Nemzeti dalt, 14-én

éjjel pedig kidolgozta a pesti forradalom tervét, és ezt írta naplójába: "Mindjárt holnap…hátha holnapután már késő lesz!"

Közben Bécsben kitört a forradalom, Metternichet, a véreskezű kancellárt lemondatták, a császár pedig kihirdette, hogy Ausztria alkotmányos jogokat kap. Egy nappal később Pozsonyban a felsőtábla belátta, hogy értelmetlen tovább ellenállnia, és elfogadta az alsótábla határozatát

Kelj fel, lelkem, keresd meg hazámat!

1848. március 15-én reggel két gőzhajó ment Pozsonyból Bécsbe az országgyűlés küldöttségével. Itthon az ifjak szakadó esőben elindultak a Pilvaxból az egyetemek felé. Landerer nyomdájában kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A városházán a polgármester aláírta a 12 pontot és a tömeg felszólította a helytartótanácsot, hogy engedjék szabadon a sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihályt.

MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET.
Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat
ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsássanak.
12. Unió

EGYENLŐSÉG, SZABADSÁG, TESTVÉRISÉG!

NEMZETIDAL (részlet)

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

VÁLASZOK:

Feminista!
-lehet hogy te úgy gondolod hogy Karancs Baranya szíve de szerintem Csúza a Magyarok büszkesége mivel hogy,Baranyába mi ápoljuk("legjobban") a magyar hagyományokat,és mi éresztetjük minden fiatalal hogy valaha mi is Magyarországhoz tartoztunk.A többit maj személyesen...(különben kösz már vártam a kritikákat)
Ja még valami a "Katancs" véletlen volt.

Kedves Látogatók!
Várom ötleteiteket és kritikátokat.

Kedves Látogatók!
Örülök,hogy mindenki hozzá szól a blogon történő dolgkhoz,de szeretnélek megkérni benneteket,hogy a vitákat tegyétek fére és törekedjetek arra hogy mindenki őrizze meg Magyarságát!

Kedves Látogatók!
Először is ez egy hazafi oldal.Másodszor ami volt azt nem szabad elfelejeteni henem beszélni kell róla, igen is szét kell kürtölni Európába,hogy minket MAGYAROKAT elnyomnak,ahogy tették az első világháború környéken a szerbek,románok stb. úgy kell nekünk is tennünk,ők is lázadtak olyan szövegekkel hogy a Magyar nép a kissebbségek elnyomója meg ilyenek és ezt a nagy fejesek el is hitték és mit csináltak?[B]LÉTRE HOZTÁK EURÓPA LEGNAGYOBB KISEBBSÉGÉT A MAGYART!

- 16:21 - Komentari (20) - Isprintaj - #

<< Arhiva >>

<	siječanj, 2007
P	U	S	Č	P	S	N
1	2	3	4	5	6	7
8	9	10	11	12	13	14
15	16	17	18	19	20	21
22	23	24	25	26	27	28
29	30	31

Dnevnik.hr
Gol.hr
Zadovoljna.hr
Novaplus.hr
NovaTV.hr
DomaTV.hr
Mojamini.tv

Komentari On/Off

Free counter

Linkek

Blog.hr
Forum.hr
csoves.hr
metalmyreligion.hr
Trianon.hu

kárpátia.hu

PIROS,FEHÉR,ZÖLD EZ A MAGYAR FÖLD!!!
JELENTÉSE:
PIROS > ERŐ
FEHÉR > HŰSÉG
ZÖLD > REMÉNY

Isten,áld meg a magyart...

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország!!!
Gyönyörübb mint a nagy világ!!!

Hazám Hazám

Mint száműzött, ki vándorol, sűrű éjjen át
Vad fergetegben nem lelé vezérlő csillagát
Az ember szív is úgy bolyong, oly egyes egyedül
Úgy tépi künn az orkán mint az önvád itt belül
Hazám, hazám te mindenem
Tudom, hogy életem neked köszönhetem
Arany mezők, ezüst folyók
Hős vértől áztatottak,
Könnytől áradók
Csak egy nagy érzés éltetett, sok gond és gyász alatt
Hogy szent hazám és hős nevem szeplőtlen megmarad
Most mind a kettő orvosra vár, míg töprenkedem
Hazám borítja szemfödél, elvész becsületem!
Hazám, hazám te mindenem
Tudom, hogy életem neked köszönhetem
Arany mezők, ezüst folyók
Hős vértől áztatottak,
Könnytől áradók

"Esküszünk a NEMZET MAGYAR ISTENÉRE
piros,fehér,zöldel írjuk fel az égre
minden nemes MAGYAR kinek lelke tiszta
ősi országunkat együtt vesszük vissza!"

B]Versek:[/B]

Andróczky Lászlóné: Adósunk Európa

Volt egyszer egy ország,
ahol élt a magyar.
A Kárpátok védték,
ha jött a zivatar.

Az idők folyamán
ráéheztek mások.
Széjjeldarabolták
Nagy-Magyarországot...

Akartuk? Mi élők?
Tehetünk mi róla?
Felelős mindezért:
a vén Európa!

Széttépték országunk',
sok millió szívet,
kisebbség nemzetünk
öt országban, így lett.

Ki kérdez ma minket
- Jó nektek így élni?
Kinek van jogában
szíveinket tépni?

Trianont sínylődi
hat ország magyarja.
Köztük nem sok akad
aki így akarja...

Fel is sorolhatom:
a szép Kárpátalja
lakossága magát,
ős-magyarnak vallja.

Ott nyílt meg számunkra
a Kárpát-medence,
ontotta a magyart
az áldott Verecke.

De megjött Trianon
és sorsokkal játszva,
csodás országunkat
darabokra vágta.

Ekkor szlovák, végül
orosz lett Verecke.
Ez a magyarságnak
mindenkorra: lecke!

És így van ma Bánát,
Baranya és Bácska.
Hetven év után lenn,
Jugoszláviába'.

Ezért román Erdély,
szlovák a Felvidék.
Nagy-Magyarországot,
eképpen tépték szét.

Szlovákiában még
azt várják a néptől:
- váljon meg örökre
a múlt emlékétől.

Erdélyieknek sem
fényesebb a sorsa.
Őértük ugyanúgy
felel: Európa!

Vasvillával, bottal
erőltetnék rájuk,
hogy a magyarokból
legyenek románok...

Nem csak minket sújt a
trianoni átok.
Kik bennünk' tipornak,
azokra is szállott.

Számukra sem hozhat
mindig boldogságot,
míg más üldözöttként
éli a világot...

Fontosnak tartom, hogy
Bácskáról meséljek,
mert születésemtől
e vidéken élek.

Ez tanított arra,
hogy mi nekünk sóhaj,
másik nemzeteknek
az ne legyen óhaj!

Ne legyen a magyar
mások keze-lába.
És ne alattvaló,
saját hazájába'.

Beszélhesse nyelvét
úgy, ahogy tanulta.
Hisz' ő tekinthet a
leggazdagabb múltra.

Sokaknak nem tetszik,
ha mi ezt kimondjuk;
- de él az igazság
akárhogy' titkoljuk...

Együvé tartozunk.
S büntetnek. Azóta
e hét évtizedért
vádlott: - Európa!

Móra László: Magyar zászló

Szeressük a hófehér színt,
Szeressük a zöldet,
Szeressük a piros vértől
Ázott magyar földet.
Mert a piros, fehér és zöld
Magyar zászlónk színe,
Benne fénylik, benne ragyog
Dicső múltunk híre,
Hősök arany szíve.
Szeressétek ezt a zászlót,
Híven szeressétek.
Fonjatok rá hőstettekből
Új koszorút, szépet!
Hadd lengje be dicsőséggel
Kárpát ősi ormát
És hirdesse, hogy feltámad
Szép Magyarország,
Régi Magyarország

Babits Mihály: Áldás a magyarra

Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenlő volt mindig ezer év óta már,
és mindig az marad, mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.
Máskor is hevert már elkötött tagokkal.
Zsibbadtan alélt a balga erőszakkal.
De mihelyt fölengedt fojtó köteléke,
futni kezdett a vér elapadt erébe.
Visszakapta ami soha el nem veszett.
Nagyobb nem lett avval.
Csak egészségesebb.
Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre,
bár a világ minden fegyvere őrizze.
Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság,
de leghatalmasabb mégis az igazság.
Útja, mint a Dunánk és csillagok útja:
nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.
Él a nagy Isten és semmise megy kárba.
Magyarok se lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.
Erős igazsággal az erőszak ellen:
így élj, s nem kell félned, veled már az Isten.
Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok.
Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod.
Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,
és jön az igazság, közelebb, közelebb...

Hősök

(Tízezrek vesztek a csatamezőn
A halott katonák immár felköltöztek a csillagok közé
Ott álnnak most dicső őseik közt, Hunnia égi seregében
És ha eljön a nap, mikor megmérettetik majd hit, és erény
Visszatérnek újra, Isten lángoló kardjaként)

Hol van hazám, hol szült az én anyám
A föld miért a vérem ontanám
Sújtson, tépjen vihar
Légy jó, légy hű magyar

Hol jég, hol tűz kíséri életem
A harcmezőn lesz majd a végzetem
Sújtson, tépjen vihar
Légy jó, légy hű magyar

(Esküszöm a magyar Szent Koronára
Hogy az ellenséggel soha al egkisebb egyetértésbe nem bocsátkozom
Magamat a mindig hadi törvények szerint
Derék harcoshoz illő módon viseltetetem, és így becsülettel élek és halok
Isten engem úgy segéljen!)

Hol van hazám, hol szült az én anyám
A föld miért a vérem ontanám
Sújtson, tépjen vihar
Légy jó, légy hű magyar

Hol jég, hol tűz kíséri életem
A harcmezőn lesz majd a végzetem
Sújtson, tépjen vihar
Légy jó, légy hű magyar

Sajó Sándor: E rab Föld mind az én hazám

Északon, erdős, kies völgyben,
Ott, ott van az én szülőföldem.
Jaj, azt a földet nem adom!
Délen, kalászos rónaságon,
Ott, ott születtem, oda vágyom.
Nem, azt a rónát nem adom!

Keleten ős föld kínja jajgat,
Erdély szült engem bús magyarnak.
Oh Erdélyt soha senkinek!

Északra, Délre napkeletre
Nézek nagy búsan, keseredve:
E rab föld mind az én Hazám!

Születtem síkon, völgyben, halmon,
Egy kis rögért ha meg kell halnom,
Hát meghalok, - de nem adom!

Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben

Mint egykor Erdély meghajszolt határán
A fölriasztott utolsó bölény,
Úgy állsz most népem, oly riadtan, árván,
Búd vadonának reszkető ölén;
És én, mint véred lüktető zenéje,
Ahogy most lázas ajkadon liheg,
A hang vagyok, mely belesír az éjbe
És sorsod gyászát így zendíti meg:
Két szemem: szégyen, homlokom: gyalázat,
S a szívem, ó jaj, színig fájdalom...
Mivé tettétek az én szép hazámat?
Hová süllyedtél pusztuló fajom?
Fetrengsz a sárban, népek nyomorultja,
Rút becstelenség magad és neved, -
Én mit tegyek már?... Romjaidra hullva
Lehajtom én is árva fejemet.

Laokoon kínja, Trója pusztulása
Mesének oly bús, sorsnak oly magyar;
A sírgödör hát végképp meg van ásva?
A Föld mely ápolt, most már eltakar?
Búm Nessus-ingét nem lehet levetnem,
De kínja vád, s a csillagokra száll,
Ha végzetem lett magyarrá születnem
Magyarnak lennem mért oly csúf halál?

Nemzet, mely máglyát maga gyújt magának
És sírt, vesztére, önszántából ás,
Hol száműzötté lett a honfibánat
És zsarnok gőggé a honárulás,
Hol a szabadság őrjöngésbe rothad,
Megváltót, s latrot egykép megfeszít,
Hol szívet már csak gyávaság dobogtat, -
Ah, rajtunk már az Isten sem segít!

Pattogva, zúgva ég a magyar erdő,
Az éjszakába rémes hang üvölt,
Lehullt az égről a magyar jövendő,
Milljó göröngyre omlik szét a föld;
De bánatomnak dacra lázadása
- Mint őrület, mely bennem kavarog -
Fölrebben most is egy-egy szárnycsapásra,
Még nem haltam meg, - élni akarok!

A mindenségbe annyi jaj kiáltson,
Ahány magyar rög innen elszakadt;
A tíz körmömmel kelljen bár kiásnom,
Kiásom a földből a holtakat:
Meredjen égnek - körül a határon
Tiltó karjuknak végtelen sora
S az ég boltján fenn lángbetűkkel álljon
Egy égő, elszánt, zordon szó: soha!

Soha, soha egy kis göröngyöt innen
Se vér, se alku, se pokol, se ég -
Akárhogy dúl most szent vetéseinkben
Idegen fajta, hitvány söpredék:
E száz maszlagtól részegült világon
Bennem hitvallón egy érzés sajog:
Magyar vagyok, a fajomat imádom
És nem leszek más, inkább meghalok!

Uram, tudd meg, hogy nem akarok élni,
Csak magyar földön és csak magyarul...
Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni,
Jobb is, ha szárnyam már most porba hull:
De ezt a lelket itt hagyom örökbe,
S ez ott víjjog majd Kárpát havasán,
És belesírom minden ősi rögbe:
El innen rablók, - ez az én hazám!

És leszek szégyen és leszek gyalázat
És ott égek majd minden homlokon,
S mint bujdosó gyász az én szép hazámat
A jó Istentől visszazokogom;
És megfúvom majd hitem harsonáit,
Hogy tesz majd Isten gyönyörű csodát itt:
És bölcsővé lesz minden ravatal, -
Havas Kárpátoktól kéklő Adriáig
Egy ország lesz itt, egyetlen, s magyar.

Sértő Kálmán: Kolozsvár

Szomorúan jár-kel benned a költő,
Sok régi búja mélyből felfakad,
Már alig hitte, hogy meglátja benned
A sziklaerős, ódon házakat.
Ha véletlenül kalapom is lenne,
Mint másoknak van, levenném ma itt,
Mert akkora öröm és gyász van bennem,
Hogy azon még a sírás sem segít...
Beteg vagyok, már közel a halálom,
De megköszönöm, édes Istenem,
Hogy Mátyás szobra előtt meghajthattam
A letisztelgő, őszülő fejem.
Nem is tudom, hogy hány Mátyás kellene
Ma ide, s mennyi férfi, mennyi kard,
Mert siratni kell bizonytalanságban
A roppant hős, de maroknyi magyart...

vitéz Somogyváry Gyula: Jaj!
A magyar nemzetgyűlés ratifikálta a trianoni szerződést...

Most már aztán csehek lesztek kutyák
és még nagyobb úr lesz a kancsuka.
A gőgös, keshedt, vén turulmadár
nem száll már többet e rögre soha.
A föld húsa, mit ekétek kifordít,
Arany-Prágának ont majd gabonát
s csehek lesztek vagy megfeszültök, kutyák!
Hallod-e székely? Európa ítélt.
Hívhatod már a poklot és eget!
Holnap a pópa oláh Miatyánkra
bottal tanítja hetyke kölykedet.
Hajlongó szolga lesz az unokád már
s oláh fejfával borít majd a hant
s kitépjük a szíved, ha magyar, bitang!

Hej, Bácska népe, húzzad az igát,
mi "győztesek" majd addig dőzsölünk.
Nemes bocskorunk a nyakadra lépett
és Szent-Páris most paroláz velünk.
Meg ne zavarja Nagyszerbia álmát
magyar szóval a nyikkanó poronty,
mert feltámad Heródes újra, te rongy!

Wass Albert: Üzenet haza

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó,
és törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést,
ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszra,
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már,
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

És üzenem a volt barátimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
Vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magas ég alatt
Mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Maradnak az igazak és a jók,
a tiszták és a békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják már az égben fönn a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz és a kő marad,
a kő marad...!